Az emberi megbetegedések kialakulásánál, a halálozások előzményeként szerepet játszó tényezők sok-rétűek lehetnek. Kutatási előzmények Magyarországon jelentős múltra tekint vissza az egészségi állapot társadalmi -területi különbségeinek vizsgálata. Jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző társadalmi -gazdasági csoportok egészségi állapotában , amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő. Az emberek egészségi állapotában érzékelhető javulás és az ellátórendszerben érdemi változás csak hosszabb, több parlamenti cikluson átívelő időszak alatt érhető el. A rendszerváltozás óta a magyar népesség egészségi állapotában jelentős változások mentek végbe, ame-lyek a térben is tükröződnek.
Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan vál-tozott a jobb és a rosszabb egészségi állapotú terüle-tek földrajzi megoszlása az elmúlt évtizedekben. A lakosság egészségi állapotának és jólétének javítása a gazdasági és társadalmi fejlődés végső célja, ugyanakkor elismert tény, hogy a lakosság jó egészségi állapota a társadalmi -gazdasági fejlődés egyik előfeltétele. Az elmúlt évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. Bevezetés A tanulmány felépítése (1.) A várható élettartamban megnyilvánuló főbb eltérések (2.) A lakosság objektív és szubjektív egészségi állapota (3.) A lakosság objektív és szubjektív egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek a kiemelt társadalmidemográfiai tényezők együttes vizsgálatával.
Az eltérő földrajzi régiókban és a településhierarchia különböző szintjein élő népesség, illetve a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók egészségi állapotában jelentős eltérések lehetnek, amelyeket biológiai, életmódbeli, környezeti, társadalmi -gazdasági, szociokulturális és egyéni tényezők. A férfiak és nők születéskor várható élettartama. Miközben a szakma és a sajtó is számos, az egészségünket védő, fejlesztő és javító intézkedésről számolt be az elmúlt pár évben, az egészségügyi mutatók nem igazolják a várakozásokat, nem javul látványosan a magyarok egészségi állapota. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban.
Az Országgyűlés, tekintettel arra, hogy hazánk lakosságának egészségi állapota évtizedek óta elmarad az ország társadalmi és gazdasági fejlettségéből adódóan várható szinttől, valamint figyelembe véve, hogy ez hosszú távú fejlődésünkre is kedvezőtlen hatással van. Az eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. Jelenleg is számos országon belüli és országok közötti konfliktusban szerepet játszanak a különböző vallások, illetve a rájuk való hivatkozások. A halálesetek döntő többségéért a keringési rendszer megbetegedései és a daganatos megbetegedések tehetők felelőssé, aggasztóan magas a korai halálozás (pl. tüdőrákban meghaltak aránya). Az epidemiológia célja a népesség egészségi állapotát befolyásoló tényezők feltárása, az oki összefüggések vizsgálata, a betegségek elterjedtségének elemzése.
Vizsgálja a betegségek térbeli és társadalmi eloszlását, a betegséget kiváltó, vagy a betegség kialakulására veszélyt jelentő tényezőket. Demográfiai tényezők 41. Neményi Mária Szegénység - etnicitás - egészség.
Kutatások sora bizonyítja, hogy a magyar lakosság mintegy százalékát kitevő cigányság életmódját és életfeltételeit döntő mértékben a többséghez képest súlyosan hátrányos szociális, gazdasági és regionális helyzete határozza meg 1. Az elmúlt évben a magyar lakosság egészségi állapotában két szakaszt lehet megkülönböztetni. Ezt a szakaszt a hagyományos közegészségügyi problémákkal összefüggő betegségek (járványok, TBC, alultápláltság stb.) uralták. Magyarországon éppúgy, mint a volt keleti blokk országaiban már a rendszerváltozás előtt is jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában.
A társadalmi jólétnek része ugyan a gazdasági jólét, de jóval több is annál. A programokat az Európai Bizottság 6. European Science Foundation, a Max-Planck-Institut és a South-East Europe Programme támogatta. A halálozás mértékét mutató számok magasak, Magyarország világviszonylatban „dobogós helyen” áll. A magyar népesség egészségi állapota nem kielégítő. A teljes lakosságot tekintve a halálokok között a szív- és érbetegségek állnak első helyen, az összes halálozás mintegy felét okozva.
A fenti problémák a lakosság egészségi állapotát is jelentősen befolyásolják, az álta-. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, és csak minden hatodik felnőtt végez testmozgást. Mindezek romlása nem marad hatástalan népünk egészségi állapotában. Kedvezőtlenek táplálkozási szokásaink is.
A minőségnek számos összetevője, komponense van. Mivel a minőségnek nincsen mindenhol és minden korszakban érvényes definíciója, ezért nem meglepő, hogy a minőség komponenseiről, azok egyenkénti relatív súlyáról is eltérőek a vélemények még ugyanazon szervezet, vagy szakemberek csoportja esetében is. Az egészségügyi ellátás minőségének komponensei.
A definíció újabb módosulását az Ottawai Charta továbbfejlesztette: az egészséget a társadalmi , gazdasági és egyéni fejlődés erőforrásaiban láthatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.