Szeret , de nem szerelmes. Jól megvagyunk, szeretjük egymást, de : megkérdeztem, hogy szerelmes -e belém, mire kijelentette, hogy nem. Ha reménykedünk s beleéljük magunkat olyan szenvedélybe, ami nem teljesülhet, csak sóvárogni fogunk, elzárva magunkat újabb lehetőségektől. Mit tehetünk ezekben a helyzetekben?
Kevés dolog fájdalmasabb annál, mint amikor fény derül rá, hogy a kedves már nem annyira, vagy talán egyáltalán nem is szerelmes. Ilyenkor a szív egy pillanatra szinte lebénul, és az ember szinte elképzelni sem tudja, hogy fog-e még valaha egyáltalán dobogni, vagy sem. Amikor bevallottam neki hogy szeretem ő elég furán vette a dolgot hebegett habogott, hogy ő nem tudja mit érez stb. Bele törödtem, majd rá hetére fura modon azt mondta szeret ő is engem.
Persze furának tünt a dolog de mivel ez volt az álmom hogy belém szeressen elhittem. Nos, a már nem szerelmes nő nem tesz ilyet. Az sem igazán érdekli már, milyen volt a napunk.
Egyre gyakrabban járunk moziba. Mint az elején - de az az izgalom, vágyakozás, sötétben csókolózás már a múlté. Ha nem tudod mi fán terem egy tartós és boldog kapcsolat – de nem bánná ha a tiéd épp ilyen lenne! Ha szeretnél népszerű lenni annál a valakinél akire Te vágysz! De szerencsére nem kell feltétlenül mindent azonnal megértenünk ahhoz, hogy boldogok legyünk.
Mindezzel azt akarom mondani, hogy az embernek nem kell „normálisnak tettetnie magát” semmilyen kapcsolat kedvéért. Egy kapcsolat akkor értékes, ha igyekszünk nem ártani a viselkedésünkkel egymásnak, másoknak és önmagunknak. De bármennyire is hiszed azt, hogy ezt sokáig tudod csinálni, az élet igazolni fogja az ellenkezőjét.
Bizonyos helyzetekben erősebbnek kell lenni annál, mint amilyennek hinnénk magunkat, még akkor is, ha úgy érze megszakad a szíved. El kell tudnunk engedni azt, akit szeretünk, ha ő nem szeret viszont. Magunk miatt és miatta is.
Mert ha szorosabb lesz, akk nem akar megbantani, mert ok sokat veszekednek, mi meg meg egyszer se, meg. Az en párom hónap után közölte velem hogy nem szerelmes csak szeret engem. Engem hideg zuhanyként ért felek hogy nem is lesz mar az es elveszitem.
Azt állítja nem akar elveszíteni mert fontos vagyok neki es szeret velem lenni, nem tudom hihetnénk-e neki! Mindeközben érzem, hogy veszélyes feszegetni a határokat, de jobb, ha ez most kiderül, hogyan tovább. Nem akarok féltékenykedni, de tudom, hogy ha most megcsal, akkor valóban le kell zárnunk ezt a kapcsolatot.
Ha meghívnak valahová, keresek valami kifogást, hogy ne kelljen elmennem. Amikor magam alatt vagyok, kerülöm az embereket. Hogyan viselkedik a nő, ha szeret – és ha már nem ? Bármelyik kapcsolat zsákutcába futhat, és nagyon nehéz szakítani valakivel, ha a szerelem elmúlt, de alapvetően a kapcsolattal nincs semmi más probléma. Nem akarom megbántani, de én nem szeretem őt, de folyton írogat nekem meg személyesen is mondogatja.
Mostani pillanatokban is erről ír. Vonjam meg tőle az otthoni szexet? Büntessem őt és magamat egyaránt? Ezzel nem kergetem jobban a másik karjaiba?
Vagy adjak bele mindent, és legyek jobb, mint valaha? De hogyan űzzem ki a fejemből közben ezt a borzasztó tudatot? Az baj, ha nem vagyok szerelmes a páromba, de nagyon is szeretem? Képesek egyáltalán a pasik annyira szerelmesnek lenni egy nőbe, mint fordítva?
Már nem szeret a barátnőm? A barátnőmmel és fél hónapja vagyunk együtt. Egy hónap után meg volt az első közös szexuális élményünk is. Az első két hónap tehát tökéletesen telt, de mára ez megváltozott. Az utolsó két hétben (fél hónapban) már semmi sem ugyanolyan.
Két napra rá megint beszéltünk és kérdeztem tőle hogy neki csak szilveszterre kellettem volna és mondta hogy nem. Még azt is megkérdeztem, hogy járna-e velem és mondtta, hogy nem tudom talán ja. Ezek voltak a válaszok. Nem tudom mit tegyek ki akar vajon használni?
SZERELMI JÓSLÁS INGYEN. Vagy épp úgy érze hogy szeret , de nem mer közeledni? Ha ezzel nem értesz egyet, kérlek ne használd az oldalt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.