A Júlia -ciklus verseinek képi világa, a megszólaló (beszélő) őszinte hangja az átélt érzésekről tanúskodik. Bár a Júlia - versek megtartottak hagyományos motívumokat, gesztusokat, ezek mélyebbek, bensőségesebbek, mint a korai művek. A szerelem – úgy tűnik – már nem csak megénekelhető téma a költő számára. Humanista bókvers, udvari líra ( Julia - versek ) A második rész előtt álló prózai bevezető elmondja, hogy itt a feleségétől való elválása után szerzett énekek következnek, melyeket jobbára ahhoz a hölgyhöz írt, akit a latin költők mintájára álnéven nevez meg. Ezt a nevet, Julia nevét Joannes Secundustól veszi.
Balassi egyben az új költői témák felismerője s új formák megalkotója is. Magyarország költészetére gyakorolt hatása rendkívül nagy. A Júlia -ciklus, amely sokak szerint Balassi költészetének csúcspontja, a Losonczy Annához írt verseket tartalmazza.
Ezek a versek udvarlási céllal íródtak, és az volt a feladatuk, hogy Anna szívét megnyerjék a költő számára. A költő tanítványa, Rimay János szerint ez volt Balassi utolsó verse. A halálos ágyán fordította le Theodor Beza latin zsoltárparafrázisából.
A szöveg abban a gyűjteményben maradt ránk, amelyet Rimay János írt a két Balassi -fivér, Bálint és Ferenc halálára. Vannak, akik emiatt kételkednek Balassi szerzőségében. A Júlia - versek formai, hangulati-tartalmi elemeikben egységesebbek, itt a költő már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, formáit. A fokozott művészi igényességről tanúskodik Balassi érett versformájának, a róla elnevezett strófának végleges kialakulása és más versformákkal szemben határozott fölénye is.
Balassi lovaghoz illő módon, udvarló szertartással köszönti Júliát a verskezdésben. A meghitt, bensőséges hangnemű kettős megszólítás ─ szép szerelmem, édes lelkem – azonban túlmutat a konvención (megszokáson): a szerelmes férfi bizakodó reménnyel fordul hajdani kedveséhez. Balassi Bálint szerelmi költészete - Júlia - versek A Júlia -ciklus –. Következő vers a házassága után keletkezett Júlia - versek , melyet az Ó én édes hazám kezdetű vers zár le. A következő vers istenes vers, de ez nem teljes ciklus. BALASSI BÁLINT ÉNEKELT VERSEK CD.
A humanista műveltségű Balassi verseiben gyakori szereplő Venus, a szerelem szépséges antik istennője és Amor vagy Cupido, azaz szerelmi mitológiát alkalmaz. Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmévé vált a számára. Balassi -strófában íródott: hangsúlyos verselésű kétütemű, hatos és kettesütemű, 7-es sorok váltják egymást, és egy versszak sorból áll. A Júlia -verseknek kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete van (ekkor alakult ki az ún.
Balassi -strófa). Sokak szerint ezek a versek Balassi költészetének csúcspontját jelentik. A mű nem lett kész, Balassi korai halála miatt csak az első két ciklust tudta befejezni, az Istenes versekből. Balassi volt az addigi irodalmunk eredményeinek összefoglalója és új formák alkotója is.
Az őt követő költők még évszázadokig hatása alatt álltak. Mindennek ellenére a vers tele van Balassi jókívánságaival, és Isten áldását kéri szerelmének. Szerelmes versek : Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfôbb értékének tekintette. Két nagy reménytelen szerelem, ihlette az Anna, Júlia és Célia verseket.
Ezekben a versekben rendkívül sok az allegória, sok mitológiai utalás is található bennük. A Júlia -költemények kifinomult a stílusa, tökéletes a ritmikája, újszerű a strófaszerkezete (ekkor alakult ki az ún. Balassi -versszak), szimmetrikus reneszánsz kompozíciója van. Júlia lakóhelye is valami távoli idegen ország, soha el nem érhető paradicsom.
A versek tudatosan vannak szerkesztve, és a Balassa-kódexben. Itt, az utolsó versszakban egy mitológiai hasonlat segítségével az elkárhozott lelkek pokolbéli szenvedéseihez hasonlítja Balassi a viszonzatlan szerelem okozta kínokat. Végül egy epigrammatikus zárással konstatálja, hogy Júlia mégsem teljesen olyan, mint a Szerelem. A Júlia - költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófa szerkezete (ekkor alakult ki az úgynevezett Balassi -strófa), szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, ezt a versciklust költészete csúcspontjává avatta. A Júlia - versek egy részében a szöveg fogalmi szférájának szerepe már érezhetően csökken: például a Mindennap jó reggel, Te, szép fülemüle, Engemet ré-golta, Ez világ sem kell, Idővel paloták, Julia két szemem, Én édes szerelmem kezdetű költeményekben és még több versben is.
Záró szakasz: a lovagi lírából ismert helyzetet rögzíti: a lovag és a választott hölgy között nagy a távolság, Júlia. A Célia- versek , Balassi szerelmi költészetének újabb állomása. Ezekből a versekből hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. Láttuk: a második 33-as sorozat vége felé, a Júlia - versek után és rájuk válaszul, a lírai hős más szépségek felé fordult egy rövid függelékben.
Caelia-sorozatban zajlott le a más felé fordulás. A generációs különbségek drámája. Az első magyar nyelvű reneszánsz versek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.