A másik közös probléma, hogy csak azokat az áttétes tumorokat lehet kezelni, amelyek a mai orvosi eszközökkel észlelhetőek a testben - csakhogy a legtöbb daganatból olyan apró részek is terjedhetnek, amelyeket képtelenség észlelni, így pedig túlélhetnek (majd új tumor növesztését indíthatják el) a test olyan részein, ahová, mivel nem láttak ott semmi gyanúsat, nem. Ekkor a szisztémás kezelések (például a kemoterápia), bizonyos betegségeknél a hormonkezelés biztosíthatja részben a betegség stabilizálódását, a tünetek rosszabbodásának, s így az életminőség romlásának elodázását, illetve a túlélési időnek a meghosszabbodását. A nyirokrendszeren keresztül nagyon hamar átterjedhet a szomszédos szervekre, és áttétek alakulhatnak ki elsősorban a májban, a tüdőben, de a csontokban is. A betegség nagyon alattomos és gyors lefolyású, egyéves túlélési esélye mindössze öt százalék. Ha a rák átterjedt a környező szövetekre vagy szervekre, illetve a regionális nyirokcsomókra, az éves túlélés százalékos (ebben is nagy ugyanakkor a szórás).
Az életkilátásokat nagyban rontja, ha a vastagbélrákot előrehaladott, a szervezetben szétszóródott állapotban fedezik fel. Helyileg előrehaladt rák a környezetet, más szövetet is beszűri, vagy nagyméretű, illetve a nyirokcsomók is lehetnek akkorák, hogy a környezettel összekapaszkodnak. Az ilyenkor adott kemoterápia célja, hogy annyira zsugorodjon a daganat, hogy biztonságosan eltávolítható legyen.
Közvetlenül az agyi áttétek felfedezése után a beteg kortikoszteroid terápiában részesül. Az áttétes daganatokat körülvevő agyszövetek megduzzadnak. A kortikoszteroid lelohasztja ezeket a duzzanatokat, így csökkenti az általuk okozott idegrendszeri panaszokat, ám maguknak a metasztázisoknak a mérete ezzel nem csökken.
Ma már egy nem áttétes , korai stádiumban felismert vastagbéldaganat túlélési esélye legalább százalék. Ha már áttét is kialakult, az esélyek sokkal rosszabbak. A kezelés mindig a rák stádiumától és elhelyezkedésétől függ. Ha a betegség a hangszálakat is érint, akkor általában igyekeznek a műtétet elkerülni, hogy megmaradjon a hangképzőszerv működése és az eredeti beszédhang. Kissejtes tüdőrák éves túlélési esélye.
A kifejezetten rossz stádiumban lévő betegek átlagos éves túlélési esélye kevesebb, mint. A diagnózis felállítását követően az egyéves túlélés , az ötéves túlélés mintegy. Amennyiben a rák nem lépte át a petefészkek szöveti határait, az ötéves túlélés esélye. Sajnálatos, hogy a betegeknek csak -a tartozik ebbe a stádiumba.
Egyesült Államokban) betegszik meg évente rosszindulatú petefészek daganatban, másnéven petefészekrákban (orvosi szakkifejezéssel: ovarium carcinomában), amely nőknél a 6. Alapvető különbséget kell tenni a primer (elsődleges) és a szekunder (másodlagos vagy áttétes , metasztatikus) daganatok között. Primer tumor, amely elsőként alakult ki a szervezetben. Ezzel szemben az áttétes daganatos góc az elsődleges ráknak már következménye, de nem kizárt. A petefészekrák összes stádiumában a sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása után rendszerint hasi műtéti metszés útján eltávolítják a méhet, a két méhkürttel és petefészkekkel együtt.
Ha szóródás jelei mutatkoznak, a cseplesz eltávolításával egészítik ki a műtétet. A legjobb, ha a tüdőrák korai felismerését követően műtéti úton sikerül eltávolítani a daganatot. A tüdőrák kezelésére többféle lehetőség is adódhat. A gyógyulás esélye ekkor a legnagyobb. Lehetőség van továbbá kemoterápiára, sugárkezelésre, és bizonyos esetekben célzott daganatellenes kezelésre is.
Ezt a sikertörténetet azért írom le, mert remélem, hogy ez az információ a Te életedet is megmenti. Azok kedvéért, akik idő hiányában nem akarják végigolvasni a történetemet, kezdem a lényeggel. Ilyenkor a vérkeringésen, a nyirokrendszeren vagy a tüdő környékén elhelyezkedő szerveken keresztül zajlik az áttétképződés. Minden tüdődaganat-típus esetén szoros összefüggés áll fenn az egyes stádiumok és a túlélési esély között.
Nem okoz azonnali tüneteket, ezért az érintett emberek többségénél már csak akkor diagnosztizálják, amikor szétterjedt. Ez az egyik oka annak, hogy a túlélési aránya csupán százalék körül van. Egyébként a túlélési mutató attól is függ, hogy mikor fedezik fel a daganatot és az teljesen egyéni kérdés, hogy a szervezet hogyan reagál az adott kezelésre. A rák ma már nagyon sok esetben gyógyítható és nem kell eltemetni azt akinél ilyet diagnosztizálnak.
A sebészi terápia A daganat műthetőségének függvénye a stádiuma. Ha a daganat mérete viszonylag kicsi, azaz a kiindulási szerven belül mara nem képzett áttétet, jól hozzáférhető, a legkedvezőbb és a beteg számára legbiztonságosabb terápia a tumor és bizonyos ráhagyással a környező szövet kimetszése. A rák , a daganatos betegség több mint kétszáz fajta betegséget magában foglaló gyűjtőfogalom, s egy-egy fő típuson belül s számos altípust különböztetnek meg: nem mindegy, hogy egy mellrák az emlő melyik részében fejlődik ki, hogy egy tüdőrák kissejtes vagy nagysejtes, hogy egy leukémia akut vagy krónikus. Az áttétképződés lényege az, hogy a rák az eredeti daganat helyétől elszakadva a test más részeiben is elterjed. A daganatos betegségek általában az áttétek miatt halálosak, nem az eredeti tumor miatt.
Ehhez képest nagyon csekély eredménynek tekinthető, hogy a medián túlélési idő tüdőrák esetén 11-ről hétre nőtt, agydaganatban pedig 13-ról hétre. A hasnyálmirigy rák túléléséhez az elmúlt év mindössze hetet tudott hozzátenni, melynél így a medián értéke 9-ről hétre nőtt. Egy áttétes kolorektális rák műthetőségét befolyásolja: 1. Bármely korábbi kezelés, melyet a beteg vastagbélrákja vagy végbélrákja miatt kapott, illetve az, hogy a rákot most diagnosztizálták első alkalommal, vagy már kiújult 2. A chondroszarkóma esetében elsősorban sebészi eltávolítás jöhet szóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.